Türelem és bizalom – A BLW legfontosabb eszközei

A tény, hogy egy szülő a hagyományostól eltérő hozzátáplálást választja, önmagában is egy komoly lelki folyamat. Fel lehet készülni módszerekkel, listákkal és eszközökkel a mindennapok gyakorlatára, el lehet olvasni mindent a reflexekről és a gyermek fizikai, pszichés fejlődésének lépcsőfokairól. El lehet menni újraélesztési tanfolyamra vagy BLW előadásra.

Arra azonban nehezen lehet felkészülni, hogy a család, az orvosok, a védőnő rosszallóan fogadják döntésünket. Meginoghatunk azokon a napokon, amikor negyedszerre porszívózzuk és mossuk fel a konyhát. Felőrölheti kezdeti magabiztosságunkat a gyermek öklendezése vagy a szilárd ételekkel szembeni kitartó elutasítása.

Nem véletlen tehát, hogy azt mondom: a türelem és a bizalom a két legfontosabb eszköz, melyek ha a birtokunkban vannak, az első hónapok nehézségei gyorsan tovatűnnek.

Türelmesnek kell lennünk a saját gyermekünkkel.
Mindannyian ismerjük azt az érzést, ami a sokadik sikertelen próbálkozást látva elfog bennünket, hogy kivegyük a gyerek kezéből azt, amivel éppen tevékenykedik. Pedig ezzel a felfedezés örömétől fosztjuk meg.
Vannak hetek, hónapok, hogy kitartó kínálgatás ellenére is szájzár a válasz. A fogzás, egy bal lábbal induló nap épp elég egy vadonatúj dologgal próbálkozó gyermeknek, hogy kedvét szegje. Ilyenkor igazi szülői kihívás lelkesnek maradni. Mégis megéri: azon túl, hogy egyik felet se terheli kudarcélmény a kezdeti szakaszban, a gyermek a mi viselkedésünkből, a stresszes időszakra adott válaszunkból fog tanulni.

Bíznunk kell abban. hogy ha a szopizást tudta irányítani az igényeinek megfelelően, akkor a szilárd ételekkel is megbirkózik majd. Hogy az öklendezés ennek a tanulási folyamatnak a része, amikor a baba biztonságos környezetben megismeri a saját testének határait.
Bíznunk kell magunkban, hogy a döntésünket a gyermekünk igényeinek megfelelve, a saját határainkat felmérve kompetens módon hoztuk meg.
És bíznunk kell benne, hogy a gyerek nem fog megfulladni. Több száz baba falatkás hozzátáplálását végigkísérve (hála a facebook-nak) kijelenthetem, hogy eddig egy alkalommal se volt még csak a fulladáshoz közeli állapotban sem egy gyermek. Ez a kockázat eltúlzott a maga nemében, a valódi súlyához képest sokkal nagyobb hangsúlyt kap. Feleslegesen. A természet (vagy helyettesítsen be ide bárki bármit, amiben hisz) ennél messze bölcsebben alkotta meg az emberiséget.

Felkészülés a falatkás hozzátáplálásra – 3. rész

Vegyük sorra, mire lesz szükségünk a falatkás hozzátápláláshoz!

1. Nem dönthető etetőszék
Az első időszakban, amikor a baba még nem ül ki magától, de az öledben ülve a felső testét támaszkodás, kapaszkodás nélkül megtartja, még nem fog etetőszékben ülni. Ám az önálló felülés már feljogosítja őt a saját szék használatára. Fontos, hogy az ülőfelület és a háttámla derékszögben legyen, stabilan tartsa a gyereket.
Döntött ülésben megnő a fulladásveszély.
Célszerű olyan etetőszéket választani, aminek van saját tálcája, erre fog kerülni az étel addig, amíg át nem állunk a tányér használatára. Bár egy ideig még azzal együtt is 🙂

2. Előke
A szilárd ételekkel nyáron ismerkedő babák helyzeti előnyben vannak, nekik az étkezéseket követő mosakodás sokkal jobban fog esni, mint a műszálas előke viselése az étkezések alatt.
A többieknek azonban érdemes teljes felsőtestet takaró előkét felvenniük, kreatívabb szülők készíthetnek teljes testet takaró overált is. Saját tapasztalatom az, hogy legalább 3 darab kell.

3. Műanyag tányér és pohár
A bátrabbak nyugodtan adhatnak üvegpoharat és fajansz tányérokat, azonban óvatosságból javaslom a műanyagokat. 9-12 hónapos kor között a babák pszichésen eljutnak a tárgyállandóság fogalmának gyakorlásához. Válogatás nélkül dobálnak mindent, legyen az étel, étkészlet vagy játék.

4. Kanál, villa
A babatápláláshoz ajánlott műanyag kanalak és villák alkalmatlanok a BLW-ben az eszközhasználat önálló elsajátításához. A pürés ételek babagaratba való minél könnyebb beöntése érdekében ezekről a kanalakról lepereg az étel. Így a kanalazást gyakorló gyermeknek folyamatos a kudarcélménye, hiszen a megfelelő csuklómozdulat begyakorlásáig egy csepp étel nem fog a szájába jutni. A villákkal pedig nem lehet ételt felszúrni.
Az éttermekben használt műanyag étkészlet ezzel szemben túl éles szélű, veszélyes.
Lehet azonban kapni vastag nyelű, fém fejű étkészletet, ezt érdemes venni. Vagy egyszerűen egy teáskanalat és egy desszertvillát rendszeresíteni az étkezésekhez.

És ha elmegyünk otthonról?

Az éttermek etetőszékeinek BLW-zéshez megfelelő tisztaságát garantálhatjuk, ha beszerzünk egy csomag fertőtlenítő kendőt. Illetve ne hagyjuk otthon az előkét!

Azt, hogy mire nincs szükség, oldalakon keresztül tudnám sorolni 😉

 

Felkészülés a falatkás hozzátáplálásra – 2. rész

Az 1. részben végiggondoltuk a vashiány lehetséges kockázatát gyermekünk első életévében, vagyis a hozzátáplálás kezdeti szakaszában.

A 2. részben a saját étkezési szokásainkat vesszük górcső alá.

A BLW egyik alapelve, hogy a baba az első falatoktól ugyanazt eszi, mint a család és együtt eszik minden esetben a családdal.

Egyfelől tehát gondoljuk végig, mi mit eszünk? Mennyit eszünk? Mikor eszünk? Hogyan eszünk?
Ideális esetben a gyermek hozzátáplálását megelőző időszakban minden ételt magunk készítünk lehetőleg helyi és szezonális alapanyagból törekedve a kiegyensúlyozottságra (ld. erről szóló cikkem). Naponta 4-5 alkalommal az asztalnál ülve csak az evésre koncentrálva nyugodt körülmények között fogyasztjuk azt el.
Valljuk be, ezek a fentiekben felsorolt feltételek ritkán teljesülnek, pláne egy kisbabás anyuka életében.

Másfelől álljunk meg egy percre, és nézzük végig kívülről egy étkezésünket! Kapkodunk? Lapátolunk? Kotorászunk? Nyomkodjuk a telefonunk? Olvasunk? Felállunk pár percenként? Netán megszűnik a külvilág?

Összefoglalva: tegyük fel magunknak a kérdést, vajon milyen példát fogok mutatni a babámnak az étkezésemmel?

A BLW-ben az anyai, a családi példamutatás legalább akkora hangsúlyt kap, mint maga az alapanyag, ha nem többet. Ugyanis a viselkedésmintáinkat a tudatalattinkban hordozzuk még felnőttként is, függetlenül attól, hogy magát a viselkedést rám kényszerítették (megetettek) vagy magam gyakoroltam be utánzással (igény szerinti hozzátáplálás).
A BLW megváltoztatja az egész család viszonyát az ételekhez.

Vajon, kedves Olvasó, TE készen állsz erre a változásra?

Felkészülés a falatkás hozzátáplálásra – 1. rész

Amennyiben úgy tervezed, hogy a hozzátáplálást valamelyik falatkás módszerrel fogod elkezdni, három fontos lépést kell megtenned.

Az első lépés a vashiány kockázatának felmérése. Gondold végig a szülésed körülményeit. Bár a baba születését követő perceket teljesen az új jövevény tölti ki, az akkori orvosi beavatkozások hatással vannak a későbbi vastartalékokra.

“Az anyatej vastartalma nem túl sok, csak 0,6 mg literenként, de sokkal jobban felszívódik, mint a tehéntejé vagy más élelmiszeré. A nem vérszegény, kellő vassal rendelkező anya megfelelő mennyiséghez juttatja a magzatot, és ha normál súllyal, időre születik a csecsemő, és 6 hónapos koráig szoptatni tudja az anyja, valamint nem éri ez alatt az idő alatt súlyos fertőzés, akkor a vashiány kialakulásának kicsi a valószínűsége.” (Forrás: ujszo.com/…/vashiany-csecsemokorban)
“A kutatók szerint a legegyszerűbb megoldás, ha biztosítják a kicsik számára a legjobb kezdést: a méhlepényből maximalizálják a vér-és vasraktár feltöltését. Ha a születés után várnak még három percet a köldökzsinór leszorításával, akár egyharmaddal is növelhetik a kicsi vérmennyiségét.” (Forrás: mno.hu/…/jobb-ha-kesobb-vagjuk-el-a-koldokzsinort)

Azaz ha köldökzsinórt késleltetve vágják el, a baba időre született, nem volt súlyos betegséges és az édesanya legalább 6 hónapos koráig tudja szoptatni, akkor nem kell tartanunk a vashiánytól.
Ellenben ha a gyermek gyakran beteg, sápadt, étvágytalan, ingerlékeny, akkor forduljunk a gyermek háziorvosához. Hiába kapható recept nélkül számos vaspótló készítmény, a nem megfelelő adagolás veszélyeket hordoz magában. (Forrás: www.babaszoba.hu/…/Verszegenyseg)

“…a kórokozó baktériumok, amelyek szaporodásukhoz sok vasat igényelnek, ne okozzanak fertőzést a kisbaba szervezetében. A feleslegben adott vas telíti a laktoferrin nevű vasszállító fehérjét, amely ebben az állapotában nem képes megkötni, és így a baktériumok számára hozzáférhetetlenné tenni a vasmolekulákat. A szükségtelen vaspótlás ráadásul megbontja a mikrokörnyezet kényes egyensúlyát, így más nyomelemek felszívódása zavart szenvedhet.” (Forrás: www.babaszoba.hu/…/Eleg_vas_van_az_anyatejben)

Mi az a BLW?

Gill Rapley 2008-ban adta ki első könyvét a Baby-Led Weaning (BLW) módszerről.
A hölgy angol védőnő, aki a munkája során észrevette, mennyivel könnyebb és feszültségektől mentesebb, ha a hozzátáplálás ritmusát a baba irányítja.

Magyarul a kiadás még várat magára, és valljuk be őszintén: a szakkifejezések és eltérő kulturális háttér miatt a fordító nincs könnyű helyzetben.

De mi is az a BLW?
Gill Rapley leszögezi, hogy a BLW nem egy hozzátáplálási módszer, hanem egy alapvető megközelítési keret a babához és az ételekhez, azaz a hangsúly nem azon van, használsz-e kanalat az etetéshez, hanem hogy milyen a hozzáállásod a baba saját étkezési képességeihez.

A BLW-ben egyszerre van jelen
1. az egészséges ételek kínálása, a közös étkezések és az, hogy a szülő megbizonyosodik arról: a baba szájába valóban csak étel kerül, valamint
2. annak az elfogadása, hogy a baba dönti el, szeretne-e enni, mit és mennyit enne és azt milyen tempóval, illetve
3. olyan ételek kínálása, amit meg tudnak fogni és a szájukba tudnak tenni.

Soha nem késő elhagyni a gyerek etetését! Azonban ebben az esetben már nem BLW-ről, hanem igény szerinti hozzátáplálásról fogunk beszélni.

Forrás: www.rapleyweaning.com/assets/Defining_BLW_v2.pdf