Hogyan kerüljük el a fulladásveszélyt?

Minden szülő rémálma, hogy egy félrenyelt falattól a gyermek nem kap levegőt, és a jó hangulatú étkezés egy gyermekkórház sürgősségi ambulanciáján ér véget.
Mit tehetünk, hogy elkerüljük ezeket a helyzeteket?

1. Ne döntsük meg az etetőszéket!
A gyerek hátát mindig támassza meg az etetőszék, ami derékszögben áll az ülőfelülethez képest.

2. Ne nyúljunk az öklendező gyermek szájába!
Az ujjhegyünkkel könnyen a reflex mögé tolhatjuk a falatot, és így nem fog működni a reflex védekező funkciója.

3. Ne keverjük a hozzátáplálási módszereket!
Egy pürével etetett baba számára az étel az, amit a nyelve mögé önt be a szülő, és amit rágás nélkül lehet lenyelni. A kanalazással a szülő elnyomja a nyelven található öklendező reflexet, így az nem védi a babát egy nagyobb falat félrenyelésétől.
Egy BLW-s baba az öklendezésnek hála először rágni/aprítani tanul, aztán nyelni, így mindvégig védi őt az öklendező reflex.
Amennyiben egy pürével etetett babának darabos ételt adunk azelőtt, hogy ezek fogyasztására megérett, könnyen előfordulhat, hogy a darabos ételt is megszokásból rágás nélkül fogja nyelni.

4. Ne tereljük el a baba figyelmét!
Az étkezések során a figyelem fókusza az ételen és az étellel kapcsolatos teendőkön van (rágás, nyelés, öklendezés stb.). Amennyiben ebben a folyamatban a baba figyelmét játékkal, mesével, énekkel, tablettel vagy bármivel eltereljük, könnyen félrenyelhet.
Az étkezések idején nincs helye játéknak. És fordítva: a játék idején ne egyen a baba.

5. Ellenőrizzük étkezés végén a baba száját!
A babák gyakran tesznek félre egy-egy falatot a szájukban, és akár órákig is tartogatják ott. Azonban egy baba falattal a szájában nem kelhet fel az asztal mellől, mert az a falat könnyen félremehet.
Így a mutatóujjunk hegyével oldalazó kanalazással ellenőrizzük a baba száját az étkezések végén.

Az öklendezés

A BLW-re készülők és már gyakorlók között az öklendezés témája kapja a legnagyobb hangsúlyt.

A hozzátáplálásra érett babák öklendező reflexe sokkal feljebb van, mint nekünk, felnőtteknek. Akár a nyelv középső szakaszán is jelentkezhet a hozzátáplálás elején, majd fokozatosan csúszik egyre hátrébb, ahogy nő a baba és megtanulja használni a nyelvét.

Az öklendező reflex a BLW-s babák és szülők legjobb barátja!

1. Védi a gyermeket a fulladástól

A reflex nem enged át a biztonságosnál nagyobb és/vagy keményebb falatot. Szigorúan tilos tehát egy öklendező baba szájába nyúlni, mert az ujjhegyünkkel a reflex mögé tolhatjuk az ételt, így az már nem tudja betölteni védelmi funkcióját.

2. Elősegíti az ételek emészthetőségét
A babáknak a hozzátáplálás egy későbbi szakaszában jelennek meg az őrlőfogaik, azonban az ételt darabolni kell, hogy az öklendező reflex átengedje. Így újra és újra meg tudják rágni, aprítani tudják az ínyükkel, illetve a korán fogzó babák a metszőfogaikkal.
Ez a folyamat a kérődzéshez hasonlít a legjobban. Az aprítás mellett a falatok sok nyállal találkoznak, ami megkezdi az étel emésztését a szájban.
Így tud abból a kevéske ételből a lehető legtöbb tápanyag felszívódni, mire a falat a baba gyomrába ér.

3. Véd a túlevéstől
A száj mozgása, a rágás/aprítás és a termelődő nyálmennyiség kommunikál az aggyal, és előbb jelzi a jóllakottság érzését, mint a folyamat legvégén található gyomor.

BLW a gyakorlatban – 3. rész

Hogyan kínáljunk?

1. Szoptatás vagy tápszer után
A legutolsó szoptatás vagy tápszer után 20-30 perccel kóstoljon szilárdat a gyermek. Az éhes baba ugyanis mohó, nő a habzsolás, a félrenyelés esélye.

2. A családi étkezés során
Mindig együnk együtt, járjunk jó példával a gyermek előtt az étkezés módjának bemutatásában. Van egy átmeneti időszak a babák hozzátáplálása során, amikor a csak és kizárólag anya/apa tányérjából hajlandóak enni. Ha azt látják, hogy mi megesszük az elénk rakott ételt, azzal azt üzenjük, hogy az étel biztonságos, bátran ehet ő is belőle.

3. A falat legyen a gyermek hüvelykujjának kétszerese hosszban 6-9 hó között, 1*1 cm vagy 1.5*1.5 cm kocka 9 hónapos kortól, 11 hónapos kortól evőeszközt előre töltve, 12 hónapos kor felett evőeszközt önálló használatra felkínálva (ettől el lehet térni a baba érettségének és ügyességének függvényében)
Ezek a méretek irányadóak, hiszen a babák finom motoros mozgásának fejlettsége eltérő szinten van a hozzátáplálás megkezdésekor. Vannak gyerekek, akik már 2 ujjal csippentenek, de a többségük számára a hasábra vágott, kb. 2 hüvelykujjnyi hosszúságú falat fogható meg magabiztosan. Egy hüvelykujjnyi hossz a marok mérete, egy pedig az a hossz, amivel nem teszik az öklendező reflex mögé a falatot (vö. ujjszopó gyerekek).

4. Állagra puha, de nem túlfőtt
Ha könnyen szétnyomható az étel, akkor a babának inkább a kreatív énje fog előtörni, mintsem a táplálkozó. Egy laza teljes tenyeres rácsapással ideális kence készül az etetőtálcán az önfeledt test- és konyhafestéshez.
A célunk az evés, így állag tekintetében az a jó, amit mi a hüvelyk- és mutatóujjunkkal kis erőkifejtéssel tudunk szétnyomni.

5. Mindig több íz, szín és állag legyen a tányéron
Ez a szabály a hagyományos hozzátáplálás során alkalmazott “3 napig egyfajta püré” ellentettje.
A szoptatott babák az anyatejen keresztül ismerik a családi ételek komplex ízvilágát, így azzal az elvárással élnek, hogy amikor ő maguk csatlakoznak az étkezésekhez, a tányérjukon ugyanez a komplexitás jelenjen meg.
Emellett nekünk, felnőtteknek is vannak preferenciáink egy adott étkezés során, vannak pl. leveses vagy tésztás napjaink. A babák ugyanígy vannak ezzel, azzal a különbséggel, hogy szavak híján ezt nem tudják a tudtunkra adni. Ezért érdemes a választás lehetőségét (bizonyos keretek között) fenntartani számukra.

6. Bármilyen itatót is választasz, hagyd, hogy a babád maga fedezze fel a használatát
Személy szerint a poharak használatát szorgalmazom a hozzátáplálás során, mert az itatóktól a babák egy része szoptatás közben harap. Illetve könnyebb a pohárhasználat megtanulása után megismerkedni az itatókkal 1 éves kor felett, mint fordítva.

Készen áll a baba? 2. rész – Mi van, ha….?

Az első részben áttekintettük azokat a fizikai és mentális jeleket, amelyek egyértelműen jelzik, hogy egy baba készen áll a szilárd ételek elfogyasztására.

Az elődadásaimon gyakran végigzongorázzuk azokat az eseteket, amikor egy vagy több feltétel egyszerűen nem jelenik meg “idejében”.

Mi van, ha:
1. a gyermek betöltötte a 6 hónapot, a nyelvkilökő reflexe elmúlt, magabiztosan emeli a szájához az építőkockákat, érdeklődik az evés iránt, de kiülni nem tud?
Amennyiben az ölünkbe ültetve kapaszkodás vagy támaszkodás nélkül egyenesen tudja tartani a nyakát és a hátát, akkor édesanya, édesapa ölében ülve elkezdheti az ismerkedés az ételekkel.
Amennyiben viszont támasztékot keres, kapaszkodik a kezünkbe, vagy megtámasztja magát saját lábán, esetleg előre dőlve a mi combunkon, akkor még várjunk.

2. a gyermek betöltötte a 6 hónapot, a nyelvkilökő reflexe elmúlt, magabiztosan emeli a szájához az építőkockákat, ki tud ülni (megtartja magát az ölünkben), de nem érdeklődik az evés iránt?
Ebben az esetben kitartóan kínáljuk, de ne csináljunk stresszforrást belőle. A kiülni tudó babákat etetőszékben, a magukat csak megtartani tudó babák lehetőleg ölben vegyük magunkhoz az étkezésekhez. Elé rakhatunk egy kis kóstolni valót, de ne csináljunk ügyet abból, ha rá se néz. Aki tudja magáról, hogy zavarni fogja az érintetlenül hagyott vagy csak mókából szétkent étel látványa, az csak akkor tegyen oda falatokat, ha a gyerek nyúl felé.

3. a gyermek nem töltötte be a 6 hónapot, a nyelvkilökő reflexe elmúlt, magabiztosan emeli a szájához az építőkockákat, érdeklődik az evés iránt és kiülni is tud?
Ritkán, de előfordul, hogy egy baba 6 hónapos kora előtt készen áll a szilárd ételekre. Ebben az esetben tegyük lehetővé számára a kóstolgatást abban a tudatban, hogy vannak babák, akik akár 1 éves koruk jutnak el ebbe a fázisba. Mindkét szélsőséget el kell fogadnunk, bár ettől még általánosságban az a valószínűbb, hogy a babánk legalább 6 hónapos lesz, mikor először készen áll az evésre.

4. a gyermek betöltötte a 6 hónapot, magabiztosan emeli a szájához az építőkockákat, érdeklődik az evés iránt, ki tud ülni, de a nyelvkilökő reflexe nem múlt el?
Ameddig nincs szemmel látható hiánya, nincs visszaesés a súlyfejlődésben, addig emiatt nem kell aggódni, ellenben megéri körbekérdezni a családot, hogy tapasztaltak-e ilyet, és ha igen, akkor annál a babánál mikorra múlt el.
Ilyen esetekben előfordulhat, hogy a családnak nem a BLW lesz az útja.

5. a gyermek elmaradt a mozgásfejlődésben (ezt szakember diagnosztizálta, fejlesztő tornára jár)?
Ameddig nincs szemmel látható hiánya, nincs visszaesés a súlyfejlődésben, addig emiatt nem kell aggódni, de ilyen esetekben előfordulhat, hogy a családnak nem a BLW lesz az útja.

Készen áll a baba? 1. rész – Feltételek

A szülők számára a legfontosabb kérdés az, hogy mikor kezdhetik meg babájuk hozzátáplálását. Ahogy a babák a szopizás tudásával jönnek a világra, és ahogy önállóan, tanítás nélkül jutnak a mozgásfejlődést lépcsőfokain a tehetetlen fekvéstől a Usain Bolt futásteljesítményhez mérhető sprintelésig, úgy a természet, az evolúció a táplálkozáshoz is garantálja a szükséges fizikai és pszichés “eszközöket”.

Vegyük sorra a szilárd ételekre való készenlét jeleit!

1. Megszűnik a nyelvkilökő reflex
A nyelvkilökő reflex szerepe az, hogy megvédje a baba szervezetét az idegen dolgok bejutásától. Kivéve az anyai mell.

2. Érdeklődik az étkezések iránt
A BLW-zés nem a hozzátáplálás megkezdésekor kezdődik, hanem sokkal előbb. Amikor az édesanya először viszi magával magára kötve vagy pihenőszékben a babát a konyhába, a társaságában főz és fogyasztja el az ételt, akkor lehetővé teszi a megfigyelést, a tanulást a gyermek számára. Érdemes megvárni, amíg ebben a folyamatban a baba kezdeményezővé válik: nyúl az ételért, követeli, hogy csatlakozhasson az asztalnál folyó eseményekhez.

3. A szájához tudja emelni az ételt
Amikor a baba minden tárgyat az szájához emel, azt rágcsál, nyálaz (=kóstolgat), akkor biztosan lehetünk benne, hogy az evolúció garantálta “étkészlet” a rendelkezésére áll, képes ételt a szájához emelni.

4. Legalább 6 hónapos
A hozzátáplálás megkezdésének optimális koráról több bejegyzést írtam.

5. Segítség nélkül tud ülni
Minimum feltétel, hogy a baba a nyakát és a hátát egészen a fenekéig megtámasztás nélkül függőlegesen tartani tudja.
Vannak sokan, akik megvárják a teljes kiülés idejét, azonban a fenti feltételek mindegyike teljesül, akkor kár húzni az időt akár még 2-3 hónapig várva az önálló felülni tudásra.
A minimum feltétel (+az összes többi) megléte esetén a hozzátáplálást a legbiztonságosabb helyre, azaz a szülői ölbe ültetve is elkezdhetjük.
Hiába azonban az egyenes tartás, ha a baba közben kapaszkodik a kezünkbe, ujjunkba, vagy a saját combján, térdén támasztja meg magát. Ilyenkor indokolt még várni.

Mi az a BLW?

Gill Rapley 2008-ban adta ki első könyvét a Baby-Led Weaning (BLW) módszerről.
A hölgy angol védőnő, aki a munkája során észrevette, mennyivel könnyebb és feszültségektől mentesebb, ha a hozzátáplálás ritmusát a baba irányítja.

Magyarul a kiadás még várat magára, és valljuk be őszintén: a szakkifejezések és eltérő kulturális háttér miatt a fordító nincs könnyű helyzetben.

De mi is az a BLW?
Gill Rapley leszögezi, hogy a BLW nem egy hozzátáplálási módszer, hanem egy alapvető megközelítési keret a babához és az ételekhez, azaz a hangsúly nem azon van, használsz-e kanalat az etetéshez, hanem hogy milyen a hozzáállásod a baba saját étkezési képességeihez.

A BLW-ben egyszerre van jelen
1. az egészséges ételek kínálása, a közös étkezések és az, hogy a szülő megbizonyosodik arról: a baba szájába valóban csak étel kerül, valamint
2. annak az elfogadása, hogy a baba dönti el, szeretne-e enni, mit és mennyit enne és azt milyen tempóval, illetve
3. olyan ételek kínálása, amit meg tudnak fogni és a szájukba tudnak tenni.

Soha nem késő elhagyni a gyerek etetését! Azonban ebben az esetben már nem BLW-ről, hanem igény szerinti hozzátáplálásról fogunk beszélni.

Forrás: www.rapleyweaning.com/assets/Defining_BLW_v2.pdf