Szerző: Lhunara

Beküldve:

Dunaújváros – 2017. július 16.

Annak ellenére, hogy a dunaújvárosi előadásom vasárnap volt, és a csodaszép idő is inkább kirándulásra csábított, sokan gyűltünk össze a Hurcogó Babahordozó Klubban (https://www.facebook.com/hurcogo).

Nagy hangsúlyt kapott az előadásom játszmázásra vonatkozó része, azaz az az állapot az anya-gyermek kommunikációban, amikor a baba az én-határait próbálgatja az édesanyján. Ennek egyik eszköze az evés-sztrájk, majd a kétségbeesett anya óvatos, időnként akaratos terelgetése a „kedvenc” ételek felé.

Átbeszéltük, hogy a BLW hogyan járul hozzá az asztal körüli játszmázások megelőzéséhez, a gyermeki akarat szárnypróbálgatásaink keretek között tartásához.
Ha el tudjuk engedni az a gondolatot, hogy a gyermeknek ennie kell, a gyermeknek meg kell ennie az adagját, ellenben megerősítjük magunkban azt a bizonyosságot, miszerint terített asztal mellett éhen nem veszhet a baba, akkor már hatalmas lépést tettünk a nyugodt, konfliktusmentes étkezésekért.

Beküldve:

Pécs – 2017. július 14.

Köszönöm a pécsi Hurcibabanak a meghívást, remek és informatív bő másfél órát töltöttünk a BLW elméleti és gyakorlati elemeinek átbeszélésével.
Igazi színfoltja volt az előadásomnak az a nagypapa, aki a kérdezz-felelek rész alatt alaposan megrágta velem a kétségeit, és őszintén remélem, hogy megnyugtató választ kapott minden kérdésére.

Az előadás egyik tanulsága az volt, amit történetesen egy ibclc hallgató és gyakorló anya osztott meg velem, hogy a BLW úttörői azok az édesanyák, akik a szoptatás során is már az igény szerintiség mellett kötelezték el magukat.

Hajrá, pionírok 💪 Váljunk láthatóvá a világ számára. A BLW nem mindenki útja, hanem egy lehetőség. A láthatósága teszi elérhetővé mások számára is.

Beküldve:

Félkész- és készételek a konyhában

Az előadásaim során mindig igyekszem hangsúlyozni az éghajlatnak megfelelő, szezonális hazai alapanyagok kiemelt szerepét a család étkezési gyakorlatában.
Amikor bemutatom a BLW szabályait, a só és cukor használatának, megengedett mennyiségének tartománya ezernyi kérdést vet fel. Szóba kerülnek a bolti félkész- és készételek is, amelyek egyen, intenzív ízvilágát túlzott cukor és só hozzáadásával, illetve egyéb ízfokozók használatával érnek el a gyártók.

A linkre kattintva egy-két, akár a saját háztartásunkban is előforduló étel alapanyagainak arányos elosztását láthatjuk igen szemléletese módszerrel /leírás angolul/.

Ez nem jelenti azt, hogy dobjuk ki és tilos ezekből enni a jövőben. Azonban egyértelműen mutatja, hogy gyermekeink táplálkozási szokásainak kialakításakor ezek miért kerülendő ételek. Mi, felnőttek is, csak mértékkel fogyasszunk belőlük!

Link: https://brightside.me/8-shocking-food-facts

Beküldve:

Gyöngyös – 2017. július 12.

A júliusi előadás sorozatomat Gyöngyösön indítottam el, ahol a helyi Baba-Mama Klub látott vendégül a Kolorbár Kulturális Mulatóban.

A helyszínen érdeklődő és BLW-t már gyakorló anyukákkal beszélgettem, illetve két nagymama is jött támogatni kis csapatunkat, így első kézből hallgathattuk meg az előző generáció hozzátáplálási gyakorlatát, az akkori anyai kérdéseket, és rájuk adott válaszokat.

A most gyakorló anyák is hasonló bizonytalanságokat élnek meg: vajon jól fejlődik a gyermekem? Elég neki az anyatej? Meddig elég az anyatej? Hogy álljak neki ennek az egész hozzátáplálási témának?

Szüleink, nagyszüleink generációját biztosítanunk kell arról, hogy ők akkor és ott a rendelkezésre álló információk, támogatói környezet javaslatai alapján a legjobb döntést igyekeztek meghozni, még akkor is, ha ezek a döntések mai szemmel, mai tudással már helytelennek, időnként károsnak tűnnek.

Az, hogy mi a BLW-t választjuk, az nem kritikája az ő csecsemőgondozásuknak, hanem a mai a rendelkezésre álló információk, támogatói környezet alapján az a döntés, amit mi hozunk a legjobbat akarva gyermekeinknek.

A másik nagy témakör a szezonális, helyi alapanyagok feldolgozása, tartósítása volt. Átbeszéltük, hogy a savanyítás, az aszalás megfelelő módszer arra, hogy a téli alapanyag hiányban hozzátáplálást kezdő anyukák felkészüljenek, ellenben kerüljük a magas hozzáadott cukortartalommal vagy tartósító szerrel járó módszereket.

Szóba került a gyümölcsök fagyasztásának lehetősége, azonban több, BLW-t gyakorló anyuka megerősítette a saját tapasztalatomat: a felengedett gyümölcsöt nem eszik a babák.

Beküldve:

Készen áll a baba? 1. rész – Feltételek

A szülők számára a legfontosabb kérdés az, hogy mikor kezdhetik meg babájuk hozzátáplálását. Ahogy a babák a szopizás tudásával jönnek a világra, és ahogy önállóan, tanítás nélkül jutnak a mozgásfejlődést lépcsőfokain a tehetetlen fekvéstől a Usain Bolt futásteljesítményhez mérhető sprintelésig, úgy a természet, az evolúció a táplálkozáshoz is garantálja a szükséges fizikai és pszichés „eszközöket”.

Vegyük sorra a szilárd ételekre való készenlét jeleit!

1. Megszűnik a nyelvkilökő reflex
A nyelvkilökő reflex szerepe az, hogy megvédje a baba szervezetét az idegen dolgok bejutásától. Kivéve az anyai mell.

2. Érdeklődik az étkezések iránt
A BLW-zés nem a hozzátáplálás megkezdésekor kezdődik, hanem sokkal előbb. Amikor az édesanya először viszi magával magára kötve vagy pihenőszékben a babát a konyhába, a társaságában főz és fogyasztja el az ételt, akkor lehetővé teszi a megfigyelést, a tanulást a gyermek számára. Érdemes megvárni, amíg ebben a folyamatban a baba kezdeményezővé válik: nyúl az ételért, követeli, hogy csatlakozhasson az asztalnál folyó eseményekhez.

3. A szájához tudja emelni az ételt
Amikor a baba minden tárgyat az szájához emel, azt rágcsál, nyálaz (=kóstolgat), akkor biztosan lehetünk benne, hogy az evolúció garantálta „étkészlet” a rendelkezésére áll, képes ételt a szájához emelni.

4. Legalább 6 hónapos
A hozzátáplálás megkezdésének optimális koráról több bejegyzést írtam.

5. Segítség nélkül tud ülni
Minimum feltétel, hogy a baba a nyakát és a hátát egészen a fenekéig megtámasztás nélkül függőlegesen tartani tudja.
Vannak sokan, akik megvárják a teljes kiülés idejét, azonban a fenti feltételek mindegyike teljesül, akkor kár húzni az időt akár még 2-3 hónapig várva az önálló felülni tudásra.
A minimum feltétel (+az összes többi) megléte esetén a hozzátáplálást a legbiztonságosabb helyre, azaz a szülői ölbe ültetve is elkezdhetjük.
Hiába azonban az egyenes tartás, ha a baba közben kapaszkodik a kezünkbe, ujjunkba, vagy a saját combján, térdén támasztja meg magát. Ilyenkor indokolt még várni.

Beküldve:

Türelem és bizalom – A BLW legfontosabb eszközei

A tény, hogy egy szülő a hagyományostól eltérő hozzátáplálást választja, önmagában is egy komoly lelki folyamat. Fel lehet készülni módszerekkel, listákkal és eszközökkel a mindennapok gyakorlatára, el lehet olvasni mindent a reflexekről és a gyermek fizikai, pszichés fejlődésének lépcsőfokairól. El lehet menni újraélesztési tanfolyamra vagy BLW előadásra.

Arra azonban nehezen lehet felkészülni, hogy a család, az orvosok, a védőnő rosszallóan fogadják döntésünket. Meginoghatunk azokon a napokon, amikor negyedszerre porszívózzuk és mossuk fel a konyhát. Felőrölheti kezdeti magabiztosságunkat a gyermek öklendezése vagy a szilárd ételekkel szembeni kitartó elutasítása.

Nem véletlen tehát, hogy azt mondom: a türelem és a bizalom a két legfontosabb eszköz, melyek ha a birtokunkban vannak, az első hónapok nehézségei gyorsan tovatűnnek.

Türelmesnek kell lennünk a saját gyermekünkkel.
Mindannyian ismerjük azt az érzést, ami a sokadik sikertelen próbálkozást látva elfog bennünket, hogy kivegyük a gyerek kezéből azt, amivel éppen tevékenykedik. Pedig ezzel a felfedezés örömétől fosztjuk meg.
Vannak hetek, hónapok, hogy kitartó kínálgatás ellenére is szájzár a válasz. A fogzás, egy bal lábbal induló nap épp elég egy vadonatúj dologgal próbálkozó gyermeknek, hogy kedvét szegje. Ilyenkor igazi szülői kihívás lelkesnek maradni. Mégis megéri: azon túl, hogy egyik felet se terheli kudarcélmény a kezdeti szakaszban, a gyermek a mi viselkedésünkből, a stresszes időszakra adott válaszunkból fog tanulni.

Bíznunk kell abban. hogy ha a szopizást tudta irányítani az igényeinek megfelelően, akkor a szilárd ételekkel is megbirkózik majd. Hogy az öklendezés ennek a tanulási folyamatnak a része, amikor a baba biztonságos környezetben megismeri a saját testének határait.
Bíznunk kell magunkban, hogy a döntésünket a gyermekünk igényeinek megfelelve, a saját határainkat felmérve kompetens módon hoztuk meg.
És bíznunk kell benne, hogy a gyerek nem fog megfulladni. Több száz baba falatkás hozzátáplálását végigkísérve (hála a facebook-nak) kijelenthetem, hogy eddig egy alkalommal se volt még csak a fulladáshoz közeli állapotban sem egy gyermek. Ez a kockázat eltúlzott a maga nemében, a valódi súlyához képest sokkal nagyobb hangsúlyt kap. Feleslegesen. A természet (vagy helyettesítsen be ide bárki bármit, amiben hisz) ennél messze bölcsebben alkotta meg az emberiséget.

Beküldve:

Felkészülés a falatkás hozzátáplálásra – 3. rész

Vegyük sorra, mire lesz szükségünk a falatkás hozzátápláláshoz!

1. Nem dönthető etetőszék
Az első időszakban, amikor a baba még nem ül ki magától, de az öledben ülve a felső testét támaszkodás, kapaszkodás nélkül megtartja, még nem fog etetőszékben ülni. Ám az önálló felülés már feljogosítja őt a saját szék használatára. Fontos, hogy az ülőfelület és a háttámla derékszögben legyen, stabilan tartsa a gyereket.
Döntött ülésben megnő a fulladásveszély.
Célszerű olyan etetőszéket választani, aminek van saját tálcája, erre fog kerülni az étel addig, amíg át nem állunk a tányér használatára. Bár egy ideig még azzal együtt is 🙂

2. Előke
A szilárd ételekkel nyáron ismerkedő babák helyzeti előnyben vannak, nekik az étkezéseket követő mosakodás sokkal jobban fog esni, mint a műszálas előke viselése az étkezések alatt.
A többieknek azonban érdemes teljes felsőtestet takaró előkét felvenniük, kreatívabb szülők készíthetnek teljes testet takaró overált is. Saját tapasztalatom az, hogy legalább 3 darab kell.

3. Műanyag tányér és pohár
A bátrabbak nyugodtan adhatnak üvegpoharat és fajansz tányérokat, azonban óvatosságból javaslom a műanyagokat. 9-12 hónapos kor között a babák pszichésen eljutnak a tárgyállandóság fogalmának gyakorlásához. Válogatás nélkül dobálnak mindent, legyen az étel, étkészlet vagy játék.

4. Kanál, villa
A babatápláláshoz ajánlott műanyag kanalak és villák alkalmatlanok a BLW-ben az eszközhasználat önálló elsajátításához. A pürés ételek babagaratba való minél könnyebb beöntése érdekében ezekről a kanalakról lepereg az étel. Így a kanalazást gyakorló gyermeknek folyamatos a kudarcélménye, hiszen a megfelelő csuklómozdulat begyakorlásáig egy csepp étel nem fog a szájába jutni. A villákkal pedig nem lehet ételt felszúrni.
Az éttermekben használt műanyag étkészlet ezzel szemben túl éles szélű, veszélyes.
Lehet azonban kapni vastag nyelű, fém fejű étkészletet, ezt érdemes venni. Vagy egyszerűen egy teáskanalat és egy desszertvillát rendszeresíteni az étkezésekhez.

És ha elmegyünk otthonról?

Az éttermek etetőszékeinek BLW-zéshez megfelelő tisztaságát garantálhatjuk, ha beszerzünk egy csomag fertőtlenítő kendőt. Illetve ne hagyjuk otthon az előkét!

Azt, hogy mire nincs szükség, oldalakon keresztül tudnám sorolni 😉

 

Beküldve:

Felkészülés a falatkás hozzátáplálásra – 2. rész

Az 1. részben végiggondoltuk a vashiány lehetséges kockázatát gyermekünk első életévében, vagyis a hozzátáplálás kezdeti szakaszában.

A 2. részben a saját étkezési szokásainkat vesszük górcső alá.

A BLW egyik alapelve, hogy a baba az első falatoktól ugyanazt eszi, mint a család és együtt eszik minden esetben a családdal.

Egyfelől tehát gondoljuk végig, mi mit eszünk? Mennyit eszünk? Mikor eszünk? Hogyan eszünk?
Ideális esetben a gyermek hozzátáplálását megelőző időszakban minden ételt magunk készítünk lehetőleg helyi és szezonális alapanyagból törekedve a kiegyensúlyozottságra (ld. erről szóló cikkem). Naponta 4-5 alkalommal az asztalnál ülve csak az evésre koncentrálva nyugodt körülmények között fogyasztjuk azt el.
Valljuk be, ezek a fentiekben felsorolt feltételek ritkán teljesülnek, pláne egy kisbabás anyuka életében.

Másfelől álljunk meg egy percre, és nézzük végig kívülről egy étkezésünket! Kapkodunk? Lapátolunk? Kotorászunk? Nyomkodjuk a telefonunk? Olvasunk? Felállunk pár percenként? Netán megszűnik a külvilág?

Összefoglalva: tegyük fel magunknak a kérdést, vajon milyen példát fogok mutatni a babámnak az étkezésemmel?

A BLW-ben az anyai, a családi példamutatás legalább akkora hangsúlyt kap, mint maga az alapanyag, ha nem többet. Ugyanis a viselkedésmintáinkat a tudatalattinkban hordozzuk még felnőttként is, függetlenül attól, hogy magát a viselkedést rám kényszerítették (megetettek) vagy magam gyakoroltam be utánzással (igény szerinti hozzátáplálás).
A BLW megváltoztatja az egész család viszonyát az ételekhez.

Vajon, kedves Olvasó, TE készen állsz erre a változásra?

Beküldve:

Felkészülés a falatkás hozzátáplálásra – 1. rész

Amennyiben úgy tervezed, hogy a hozzátáplálást valamelyik falatkás módszerrel fogod elkezdni, három fontos lépést kell megtenned.

Az első lépés a vashiány kockázatának felmérése. Gondold végig a szülésed körülményeit. Bár a baba születését követő perceket teljesen az új jövevény tölti ki, az akkori orvosi beavatkozások hatással vannak a későbbi vastartalékokra.

„Az anyatej vastartalma nem túl sok, csak 0,6 mg literenként, de sokkal jobban felszívódik, mint a tehéntejé vagy más élelmiszeré. A nem vérszegény, kellő vassal rendelkező anya megfelelő mennyiséghez juttatja a magzatot, és ha normál súllyal, időre születik a csecsemő, és 6 hónapos koráig szoptatni tudja az anyja, valamint nem éri ez alatt az idő alatt súlyos fertőzés, akkor a vashiány kialakulásának kicsi a valószínűsége.” (Forrás: ujszo.com/…/vashiany-csecsemokorban)
„A kutatók szerint a legegyszerűbb megoldás, ha biztosítják a kicsik számára a legjobb kezdést: a méhlepényből maximalizálják a vér-és vasraktár feltöltését. Ha a születés után várnak még három percet a köldökzsinór leszorításával, akár egyharmaddal is növelhetik a kicsi vérmennyiségét.” (Forrás: mno.hu/…/jobb-ha-kesobb-vagjuk-el-a-koldokzsinort)

Azaz ha köldökzsinórt késleltetve vágják el, a baba időre született, nem volt súlyos betegséges és az édesanya legalább 6 hónapos koráig tudja szoptatni, akkor nem kell tartanunk a vashiánytól.
Ellenben ha a gyermek gyakran beteg, sápadt, étvágytalan, ingerlékeny, akkor forduljunk a gyermek háziorvosához. Hiába kapható recept nélkül számos vaspótló készítmény, a nem megfelelő adagolás veszélyeket hordoz magában. (Forrás: www.babaszoba.hu/…/Verszegenyseg)

„…a kórokozó baktériumok, amelyek szaporodásukhoz sok vasat igényelnek, ne okozzanak fertőzést a kisbaba szervezetében. A feleslegben adott vas telíti a laktoferrin nevű vasszállító fehérjét, amely ebben az állapotában nem képes megkötni, és így a baktériumok számára hozzáférhetetlenné tenni a vasmolekulákat. A szükségtelen vaspótlás ráadásul megbontja a mikrokörnyezet kényes egyensúlyát, így más nyomelemek felszívódása zavart szenvedhet.” (Forrás: www.babaszoba.hu/…/Eleg_vas_van_az_anyatejben)
…

Beküldve:

Ideális tápanyag összetétel – WHO

A hozzátáplálási táblázatok hasznosságát taglaló bejegyzésemben szóba került az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azon kiadványa, ami bár bevezetési sorrendről vagy bevezetési ütemezésről nem ír egy szót sem, ellenben az ideális tápanyag összetételről sok hasznosat olvashatunk benne.

A tanulmány 4 szempontot vesz figyelembe: energia-, vas, cink- és A-vitamin bevitel.
Egy igény szerint szoptatott babánál az A-vitamin bevitelt alapvetően fedezi az anyatej.

Az energiabevitel növelhető, ha zsiradékot adunk az ételekhez. Hazánkban a védőnők gyakran ajánlják, hogy a pürésített ételekhez adjanak egy kiskanál olajat az édesanyák.
Magas vastartalmú, és hatékonyan felszívódó étel a máj, a húsok (különösen a vörös húsok), vassal dúsított gabonapelyhek. A zöld leveles zöldségek, a tojás és a hüvelyesek magas vas tartalmuk ellenére gyengén szívódnak fel.
A vas felszívódását C-vitaminnal segíthetjük elő, ezért adjunk bátran gyümölcsöt a hús mellé, vagy „desszertként” főétkezés után.
A tengeri halak és a tengeri herkentyűk zöldséggel, rizzsel, gabonapéppel, hüvelyesekkel vagy tojással tálalva is javítják a vas felszívódását, illetve fedezi a napi cinkszükségletet is.

Egy 12-24 hónapos gyermek számára napi 5 étkezést alapul véve a WHO az alábbi összetételt javasolja:
Reggeli: helyi gabonakása
Tízórai: egy szelet kenyér feltéttel
Ebéd: gabona+hüvelyes+gyümölcs
Uzsonna: gyümölcs
Vacsora: gabona+zöldség+hús/máj
Ez a minimum összetétel, szigorúan mintaként, alapként szolgál ahhoz, h ne felejtsünk ki egy tápanyag csoportot se. Erre építve, elsősorban helyi alapanyagokat használva tudunk kiegyensúlyozottan étkezni.

Bővebben: http://apps.who.int/…/WHO_NHD_00.1.pdf