Hozzátáplálás módszertanára tett ajánlás – WHO

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2001. decemberi ajánlása a hozzátáplálás módszertanáról az alábbi linken érhető el:

https://www.who.int/health-topics/complementary-feeding

„Improving complementary feeding requires attention to foods as well as to feeding behaviour of caregivers. Infants and young children need assistance that is appropriate for their age and developmental needs to ensure that they consume adequate amounts of complementary food. This is called responsive feeding. Critical dimensions of responsive feeding are:

1. feeding with a balance between giving assistance and encouraging self-feeding, as appropriate to the child’s level of development;
2. feeding with positive verbal encouragement, without verbal or physical coercion;
3. feeding with age-appropriate and culturally appropriate
eating utensils;
4. feeding in response to early hunger cues;
5. feeding in a protected and comfortable environment;
6. feeding by an individual with whom the child has a positive emotional relationship and who is aware of and sensitive to the individual child’s characteristics, including changes in physical and emotional state.”

A hozzátáplálás során nemcsak az étel, hanem a gondozó viselkedése is fontos. A gyermekeknek szükségük van az életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelő segítségre, hogy biztosak lehessünk, megfelelő mennyiséget fogyasztanak szilárd ételekből. Ezt válaszkész hozzátáplálásnak nevezzük. A válaszkész hozzátáplálás kritikus területei:

1. megtalálni az egyensúlyt az etetés és az önálló evésre való bátorítás között (fejlettségi szintjüknek megfelelően)
2. szavakkal bátorítani a gyermeket kerülve a nyomásgyakorlást
3. a kulturális környezetnek és életkornak megfelelő evőeszköz használat
4. a korai éhségjelek észlelése
5. biztonságos és kényelmes környezet
6. olyan személy részvétele az etetésben, akihez a gyermeket pozitív érzelmi kapcsolat fűzi, és aki képes észrevenni és reagálni a gyermek egyedi fejlődésére, ide értve a fizikai és érzelmi változásokat is.

*Megjegyzés: Kanadában a válaszkész hozzátáplálás az érvényben lévő ajánlás

Hozzátáplálás megkezdése – WHO

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2001. decemberi ajánlása a hozzátáplálás megkezdéséről az alábbi linken érhető el eredeti angol nyelven:

https://www.who.int/health-topics/complementary-feeding

„Practice exclusive breastfeeding from birth to six months of age, and introduce complementary foods at six months of age (180 days) while continuing to breastfeed.”

Kizárólagos anyatejes táplálás javasolt születéstől 6 hónapos korig (180 nap), majd az anyatejes táplálás fenntartása mellett kezdődjön a hozzátáplálás betöltött 6 hónapos korban.

*Megjegyzés: a WHO 2004-ben a tápszeres babákra is kiterjesztette ezt az ajánlást hozzátéve, hogy ha egy csecsemő valamiért nem szoptatható, akkor az anyai lefejt tej, majd sorrendben a donortej és a sor végén a tápszer a kívánatos táplálékforrás betöltött 6 hónapos korig.

Hozzátáplálás módszertanára tett ajánlás – ESPGHAN

Európai Gyermekgasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság (ESPGHAN) 2017. januári ajánlása a hozzátáplálás módszertanáról az alábbi oldalon olvasható:

https://www.espghan.org/knowledge-center/publications/Nutrition/2017_Complementary_Feeding

„Foods should be of an appropriate texture and consistency for the infant’s developmental stage, ensuring timely progression to finger-foods and self-feeding. Prolonged use of pureed foods should be discouraged and infants should be eating lumpy foods by 8 to 10 months at the latest. By 12 months, infants should drink mainly from a cup or training cup rather than a bottle.”

Az ételek állagának és formájának meg kell felelnie a gyermek érettségi fokának, bátorítva a falatkás táplálkozás és az önálló evés folyamatos fejlődését. A pürék hosszútávú használta nem ajánlott, pürésített ételt legkésőbb 8-10 hónapos korukig egyenek a babák. 12 hónapos korra a babák pohárból vagy gyakorló pohárból igyanak cumisüveg helyett.

„Parents should be encouraged to respond to their infant’s hunger and satiety queues and to avoid feeding to comfort or as a reward.”

A szülőket támogatni kell abban, hogy gyermekük éhségére és jóllakottságára reagáljanak, és hogy kerüljék az ételek megnyugtatás vagy jutalmazás célú használatát.

Hozzátáplálás megkezdése – ESPGHAN

Európai Gyermekgasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság (ESPGHAN) 2017. januári ajánlása a hozzátáplálás megkezdéséről az alábbi oldalon olvasható:

https://www.espghan.org/knowledge-center/publications/Nutrition/2017_Complementary_Feeding

„These recommendations are made for infants living in Europe, typically in relatively affluent populations with access to clean water and good healthcare.”
Az ajánlás leszögezi, hogy ezek a javaslatok kizárólag Európában, és jellemzően relatív jólétben élő gyermekek számára érvényesek, akik tiszta vízhez és jó egészségügyi ellátáshoz is hozzáférnek.

*Megjegyzés: Magyarország egészségügyi mutatói rosszabbak, mint nyugat-európai társaié, ezért a hozzátáplálás korai megkezdésére vonatkozó javaslatok nem 100%-ban relevánsak a magyar csecsemőkre.

„Exclusive or full breast-feeding should be promoted for at least 4 months (17 weeks, beginning of the 5th month of life) and exclusive or predominant breast-feeding for approximately 6 months is considered a desirable goal.”
A (kizárólagos) anyatejes táplálását legalább betöltött 4 hónapos korig támogatni kell, illetve betöltött 6 hónapos korig a kizárólagos vagy döntően anyatejes táplálás a kívánatos cél.

„Complementary foods (ie, solid foods and liquids other than breast milk or infant formula) should not be introduced before 4 months but should not be delayed beyond 6 months.”
A hozzátáplálás (azaz anyatejen vagy tápszeren kívül más étel vagy ital) leghamarabb betöltött 4 hónaposan, de legkésőbb betöltött 7 hónapos kor között ajánlott megkezdeni.

*Megjegyzés: a „beyond 6 months” fordulat az eredeti szöveg definíciói alapján jelenti a betöltött 7 hónapot.

Allergének bevezetése

Európai Gyermekgasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság (ESPGHAN) 2017. januári ajánlása az allergének bevezetéséről az alábbi oldalon olvasható:

https://www.espghan.org/knowledge-center/publications/Nutrition/2017_Complementary_Feeding

„Allergenic foods may be introduced when CF is commenced any time after 4 months (17 weeks).”

Azaz az allergének a hozzátáplálás kezdetétől bevezethetőek, azaz betöltött 4 hónapos kortól bármikor.
*Megjegyzés: az igény szerinti hozzátáplálás, a BLW és BLISS megkezdéséhez a babának legalább betöltött 6 hónapos korúnak kell lennie.

„Infants at high risk of peanut allergy (those with severe eczema, egg allergy, or both as defined in the LEAP study) should have peanut introduced (eg, as smooth peanut butter) between 4 and 11 months, following evaluation by an appropriately trained professional.”

Azaz azok a babáknak, akiknél nagy a mogyoróallergia kockázata (azaz súlyos ekcémájuk, tojásallergiájuk, esetleg mindkettő van) a mogyorót betöltött 4 és 11 hónapos kor között célszerű bevezetni (pl. mogyoróvajjal) szakember felügyelete mellett.

Glutén bevezetése

Európai Gyermekgasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság (ESPGHAN) 2016. január 6-i ajánlása a glutén bevezetéséről az alábbi linkről tölthető le:

https://www.espghan.org/knowledge-center/…/2016_Gluten_Introduction_and_the_Risk_of_Coeliac_Disease

1. A glutén bevezetése javasolt időpontja:
„Gluten can be introduced into the infant’s diet between the ages of 4 and 12 completed months. The age of gluten introduction in infants in this age range does not seem to influence the absolute risk of developing CDA or CD during childhood.”
Azaz:
A glutént betöltött 4 hós és betöltött 12 hós között javasolt bevezetni. A bevezetés időpontja és a későbbiekben diagnosztizált cöliákia között nem mutatható ki kockázati összefüggés.

2. A glutén bevezetésének módja:
„No recommendation can be made regarding the type of gluten
to be used at introduction.”
Azaz:
Nincs ajánlás arra, hogy milyen típusú gluténforrással vezetjük be a glutént.

3. Ajánlott mennyiség a glutén bevezetésére:
„Neither the optimal amounts of gluten to be introduced at
weaning nor the effects of different wheat preparations on the
risks of developing CD and CDA have been established.”
Azaz:
Se hozzátáplálás során adott glutén mennyisége, se a gluténforrás elkészítésének módja, illetve későbbiekben diagnosztizált cöliákia között nem mutatható ki kockázati összefüggés.
Kiegészítésként azt javasolja az ESPGHAN, hogy a bevezetés első hónapjában kerüljük a túlzott glutén bevitelt.

BLW versus BLISS: észrevételek Gill Rapley tollából

Az új-zélandi kísérlet kapcsán Gill Rapley írt egy rövid összefoglalót azon veszélyek cáfolatáról, amelyeket az ottani szakemberek szedtek össze a BLW-vel kapcsolatban.

1. A minta, amelyből ezekre a következtetésekre jutottak, túl kicsi. 100 család szokásaiból aligha lehet általános érvényű szabályokat felállítani minden gyerekre.
2. A minta harmadában pürével kezdték a hozzátáplálást.
3. A családok fele már 6 hónapos kor előtt megkezdte a hozzátáplálást.
4. Előfordult olyan, hogy a gyerek nem a családdal evett, és az esetek 60%-ban ette csak azt, amit a család.
A mellékelt cikkben további 8 pontba szedve olvashatjuk, miért eleve pontatlan az új-zélandi kutatás.

Így a megfigyelt mintáról bátran kijelenthetjük: nem a BLW keretei között ettek a babák, azonban a következtetéseket mégis a BLW-re vonták le.

A fulladásveszélyt összesen 51 család jelezte problémának, ebből 30-ban semmi zavarót nem találtak a gyermek öklendezésében, 21-ben pedig nyers almagerezd okozta a gondot (amit a BLW-ben nem adunk a gyereknek!).

Az új-zélandi tanulmány az öklendezést és a fulladásveszélyt szerves egységként kezeli, pedig 2 különböző dolog van a háttérben. (Ezekről még írok).

Forrás: www.rapleyweaning.com/…/Response_to_NZ_study.pdf

Mi az a BLISS?

A betűszó a Baby-Led Introduction of SolidS kifejetést takarja, azaz a baba irányítja a szilárd ételek bevezetést.

A módszer a BLW-hez áll közel, de míg a BLW kisgyerekes családok megfigyelését tükrözi, addig a BLISS egy akadémikus hozzátáplálási módszertan.
Új-Zéland úgy döntött, hogy kiküszöböli a BLW potenciális veszélyforrásait, amiből hármat azonosított:
1. Fulladásveszély
2. Elégtelen vasbevitel
3. Elégtelen kalóriabevitel

(Ezek cáfolatával majd foglalkozom később, most csak a BLISS definícióját írom le)

Így a BLISS módosította a BLW bizonyos szabályait:
1. Együtt étkezés helyett a szülő feladata a gyermek felügyelete
2. A hozzátáplálást magas vas-, cink- és kalóriatartalmú ételek kínálásával kezdi
De: tiszteletben tartja, hogy a baba magát eteti.

A BLISS létjogosultságáról jelenleg is folyik a kísérlet 100 család bevonásával Új-Zélandon. Ha az eredményeket publikálják, megosztom itt, az oldalon.

www.ncbi.nlm.nih.gov/…/PMC3509508/

Hozzátáplálás megkezdése – La Leche Liga

A La Leche Liga 60 éve leírta, melyek hozzátáplálás megkezdésének feltételei.
Ezek inkább a gyermek fizikai és szellemi érettségére reflektálnak.
A tudományos nemzetközi ajánlások szépen-lassan utolérik a La Leche nyugdíjaskorú ajánlásait.

  1. Baby is about six months old

  2. Baby is able to sit, unsupported

  3. Baby has lost his tongue-thrust reflex, meaning that they do not push foods out of their mouth with their tongue when they are offered

  4. Baby can pick things up between their fingers and thumb.

Vagyis:

  1. Kb. 6 hónapos
  2. Segítség nélkül fel tud ülni
  3. Megszűnt a nyelvkilökő reflex, azaz nem tolja ki a nyelvével a szilárd dolgokat
  4. A mutató- és hüvelyujjukkal meg tudnak tárgyakat fogni (csippentés)

Forrás: https://llli.org/breastfeeding-info/starting-solids/

Az igény szerinti hozzátáplálás

Az igény szerinti hozzátáplálás szókincse, kifejezéseinek tárháza sokkal gazdagabb az angol nyelvben, mint a magyarban.
Az ‘igény szerinti hozzátáplálás’, mint kifejezés a magyar szoptatási tanácsadók cikkeiben, fordításaiban jó ideje jelen van, W. Ungváry Renáta ibclc könyvet is adott ki a témában.

A módszer lényege, hogy a kóstoltatás pürékkel kezdődik, amiket 9-10 hónaposan darabos ételek váltanak fel, és 1 éves korra a baba ugyanazt eszi, mint a család.
A hangsúly a házi koszton van: a családi tűzhelyen készült ételek íze sokszínű, míg a boltokban kapható bébiételek minőségbiztosítása egyen ízt eredményez. A baba (pl. anya hátára kötve) részt vesz az étel elkészítésében.
A módszer követ hozzátáplálási táblázatot.

A módszerről bővebben az alább hivatkozott Szoptatós füzetben lehet olvasni, a szerző W. Ungváry Renáta, a kiadás éve 2010.

Fontos leszögezni, hogy a BLW, a BLISS nem ugyanazt takarja, mint az igény szerinti hozzátáplálás. Az elérhető internetes cikkek a BLW-t (tévesen) fordítják igény szerinti hozzátáplálásnak, igaz, valóban nincs jó magyar kifejezés a két módszer különbségeinek tükrözésére.

Forrás: https://lll.hu/…/232/2023/04/meddig-eleg-az-anyatej-fuzet-1.pdf